A modern hálózatok folyamatosan fejlődnek, hogy megfeleljenek a felhasználói igényeknek. A korai adathálózatok csak karakter-alapú információ cseréjére voltak képesek a kapcsolódott számítógépek között. A hagyományos telefon, rádió és a televízió-hálózatok külön adatátviteli hálózatokként üzemeltek. A múltban minden ilyen szolgáltatás dedikált hálózatot igényelt, amelyek különböző kommunikációs csatornák és technológiák használatával vitték át az adott kommunikáció jeleit. Mindegyik szolgáltatásnak saját szabályai és szabványai voltak a kommunikáció sikeres lebonyolításához.
Vegyünk egy negyven évvel ezelőtt épült iskolát. Akkoriban a tantermek külön kábelezést használtak az adathálózathoz, a telefonhálózathoz és a videós hálózat által használt televíziókhoz. Ezek a különálló hálózatok eltérők voltak, vagyis nem tudtak egymással kommunikálni - ez látható az 1. ábrán.
A technológiai fejlesztések lehetővé tették, hogy ezeket a különálló hálózatokat egyetlen felületbe, a "konvergált hálózatba" integráljuk. A dedikált hálózatokkal ellentétben a konvergált hálózatok képesek sok különböző típusú eszköz között, de ugyanazt a kommunikációs csatornát használva egyszerre átvinni hang- és videojelet, valamint szöveg és képi jellegű adatokat is (lásd 2. ábra). A korábban különálló kommunikációs formák közös platformba olvadtak egybe. Ez a platform lehetővé tesz számos olyan alternatív és új kommunikációs módszert, amelyek által az emberek szinte azonnal közvetlen kapcsolatba kerülhetnek egymással.
Egy konvergált hálózatra még mindig különböző módokon és különböző eszközökkel lehet kapcsolódni (úgymint számítógépek, telefonok, televíziók és tabletek), de már minden egy közös hálózati infrastruktúrát használ. Ez a hálózati infrastruktúra már ugyanazokat a szabályokat, megállapodásokat és megvalósítási szabványokat használja.