Az évek során különböző 802.11 szabványok fejlődtek ki. Ezek az alábbiak:
- IEEE 802.11a: Az 5 GHz-es frekvenciasávban működik, és maximális adatátviteli sebessége 54 Mb/s. A magasabb üzemelési frekvenciák miatt kisebb a lefedettségi területe, és kevésbé hatékony az épületfalakon keresztül történő továbbításban. A szabvány alapján működő eszközök nem képesek együttműködni az alábbiakban részletezett 802.11b és 802.11g eszközökkel.
- IEEE 802.11b: A 2,4 GHz-es frekvenciasávban működik, és maximális adatátviteli sebessége 11 Mb/s. A szabvány alapján működő eszközök a 802.11a-hoz hasonlítva nagyobb hatótávolsággal rendelkeznek, és a jeleik hatékonyabban tudnak áthatolni az épületfalakon.
- IEEE 802.11g: A 2,4 GHz-es frekvenciasávban működik, és maximális adatátviteli sebessége 54 Mb/s. A szabvány alapján működő eszközök emiatt a 802.11b-vel megegyező frekvencián és lefedettségi területtel működnek, ugyanakkor a 802.11a által biztosított sávszélességgel.
- IEEE 802.11n: A 2,4 GHz-es és az 5GHz-es frekvenciasávokon üzemel. A tipikus adatátviteli sebesség 100 Mb/s és 600 Mb/s között mozog, a maximális hatótávolság pedig 70 méter. Visszafelé kompatibilis a 802.11a/b/g eszközökkel.
- IEEE 802.11ac: Egyidejűleg képes a 2,4 GHz-es és az 5 GHz-es frekvenciatartományban történő működésre, maximális adatátviteli sebessége 450 Mb/s-tól 1,3 Gb/s-ig (1300 Mb/s) terjed. Visszafelé kompatibilis a 802.11a/b/g/n eszközökkel.
- IEEE 802.11ad: "WiGig" néven is ismert. A 2,4 GHz-es, az 5 GHz-es, valamint a 60 GHz-es frekvenciasávokat használva képes a háromsávos működésre, az elméleti adatátviteli sebessége pedig akár a 7 Gb/s-ot is elérheti.
Az ábrán a főbb különbségek vannak kiemelve.