Az elsődleges mezők az Ethernet kereten belül a következők:
- Előtag és keretkezdő mezők: Az előtag (7 bájt) és a keretkezdő (Start Frame Delimiter, SFD, más néven Start of Frame, 1 bájt) mezőket szinkronizálásra használják a küldő és fogadó készülékek között. A keretnek ezt az első nyolc bájtját használják, hogy a fogadó csomópontnak felhívják a figyelmét. Lényegében az első néhány bájt azt mondja a vevőnek, hogy álljon készen az új keret fogadására.
- Cél MAC-cím mező: Ez a 6 bájtos mező azonosítja a címzettet. Ha visszaemlékszünk, ezt a címet használja a második réteg, hogy segítse az eszközöket annak meghatározásában, hogy egy keret nekik szól-e. A keretben lévő címet összehasonlítják a készülék MAC-címével. Ha egyezés van, a készülék elfogadja a keretet.
- Forrás MAC-cím mező: Ez a 6 bájtos mező a keretet küldő hálózati kártyát vagy interfészt azonosítja.
- Hossz mező: Minden 1997-nél régebbi IEEE 802.3 szabványban a hossz mező határozza meg a keret adatmezejének pontos hosszát. Ezt később az FCS részeként használják, hogy biztosak legyünk abban, az üzenet megfelelően megérkezett. Egyéb esetekben a mező célja annak jelzése, hogy melyik magasabb szintű protokoll lett a keretbe beágyazva. Ha a két-oktettes érték nagyobb vagy egyenlő, mint 1536 (decimálisan) vagy 0x0600 hexadecimálisan, akkor az adatmező tartalmát aszerint dekódoljuk, amit az EtherType protokoll jelez. Ha az érték kisebb vagy egyenlő, mint az 1500 (decimálisan) vagy 0x05DC hexadecimális érték, akkor a hossz mezőt használják arra, hogy jelezze az IEEE 802.3 keretformátum használatát. Így különböztethetők meg az Ethernet II és a 802.3 keretek.
- Adat mező: Ez a mező (46-1500 bájt) tartalmazza a magasabb rétegbeli beágyazott adatokat, amely egy általános 3. rétegbeli PDU, vagy még gyakrabban egy IPv4 csomag. Minden keretnek legalább 64 bájt hosszúnak kell lennie. Ha egy kis csomagot ágyazunk be, akkor további biteket, úgynevezett kitöltést (pad) használnak, hogy megnöveljék a keret méretét a minimális méretre.
- Keretellenőrző mező: A keretellenőrző (Frame Check Sequence, FCS) mezőt (4 bájt) a hibák észlelésére használják a keretben. Ez a ciklikus redundancia-ellenőrzést (CRC) használja. A küldő készülék beleteszi a CRC-számítás eredményét a keret FCS-mezejébe. A fogadó készülék megkapja a keretet, és szintén generál egy CRC-t a hibakereséséhez. Ha a számítások megegyeznek, nem történt hiba. Ha a számítások nem egyeznek, az azt jelzi, hogy az adat megváltozott, ezért a keretet el kell dobni. Az adatban bekövetkezett változás annak a következménye lehet, hogy a biteket képviselő elektromos jelekben zavar keletkezett.