A példában szereplő kimenet az 1. ábra topológiája alapján készült. Az R1 forgalomirányító beállítása DHCPv4-szolgáltatások nyújtására már megtörtént. A PC1 elindítására még nem került sor, ezért IP-címmel sem rendelkezik.
A 2. ábrán látható show running-config | section dhcp parancs kimenete megjeleníti az R1 forgalomirányítón kiadott DHCPv4-parancsokat. A | section paraméter kizárólag a DHCPv4-beállításokhoz kapcsolódó parancsokat jeleníti meg.
A DHCPv4 működése a 3. ábrán látható show ip dhcp binding paranccsal ellenőrizhető. Ez megjeleníti a DHCPv4-szolgáltatás által kiosztott összes IPv4-cím, valamint hozzárendelt MAC-cím listáját. A 3. ábrán látható show ip dhcp server statistics paranccsal ellenőrizhetők a forgalomirányító által fogadott és küldött DHCPv4-üzenetek. A parancs segítségével a fogadott és küldött DHCPv4-üzenetek számát is meg lehet jeleníteni.
Ahogy a fenti parancsok kimenetéből is látszik, jelenleg nincs aktív hozzárendelés, és a statisztikák szerint sem történt üzenetküldés vagy -fogadás. Eddig a pillanatig egyetlen eszköz sem igényelt DHCPv4-szolgáltatásokat az R1 forgalomirányítótól.
A 4. ábrán ugyanazon parancsok kimenete látszik, de már a PC1 és a PC2 bekapcsolása és elindítása után.
Vegyük észre, hogy a megjelenő információk szerint a kiosztott 192.168.10.10 és 192.168.11.10 IPv4-címek MAC-címhez való hozzárendelése megtörtént! A statisztikák között megjelenik a DHCPDISCOVER, DHCPREQUEST, DHCPOFFER, valamint a DHCPACK tevékenység.
Az 5. ábrán látható ipconfig /all parancs PC1 számítógépen történő kiadásával megjelennek a TCP/IP paraméterek. Mivel a PC1 a 192.168.10.0/24 hálózati szegmensre kapcsolódik, ezért automatikusan megkapja a DNS-utótagot, az IPv4-címet, az alhálózati maszkot, az alapértelmezett átjárót, valamint a DNS-szerver címét is. A forgalomirányító interfészeinek beállítására nincs szükség. Amennyiben egy PC olyan hálózati szegmensre kapcsolódik, ahol van rendelkezésre álló DHCPv4-címkészlet, a PC automatikusan a megfelelő címkészletből kaphat IPv4-címet.