Habár a DHCPv6 a kínált szolgáltatások tekintetében sokban hasonlít a DHCPv4-hez, a két protokoll egymástól teljesen független. Az DHCPv6-ot az RFC 3315 definiálja. A specifikáció nagyon komoly munka eredménye, amit jól mutat az a tény, hogy az összes internetes szabványtervezet közül a DHCPv6 RFC-jét dolgozták át a legtöbbször.
Az állapotmentes DHCPv6 opció (forgalomirányító-hirdetéssel és DHCPv6-tal)
Az állapotmentes DHCPv6 opció értesíti a klienst, hogy az RA-üzenet információit kell használnia a címzéshez, de a többi konfigurációs beállítást a DHCPv6-szerver bocsátja a rendelkezésére.
Az RA-üzenetben szereplő előtaggal és az előtag hosszával, valamint az EUI-64 segítségével vagy véletlenszerűen generált interfészazonosítóval, a kliens létrehozza a saját IPv6 globális egyedi címét.
A kliens ezután kommunikálni kezd egy állapotmentes DHCPv6-szerverrel, hogy megszerezze az RA-üzenetben nem szereplő további adatokat. Ez lehet például egy DNS-szerverek IPv6-címeit tartalmazó lista. Ezt a folyamatot állapotmentes DHCPv6-nak nevezzük, mivel a szerver semmilyen, a kliens állapotára vonatkozó információt (pl.: a kiosztott és a még rendelkezésre álló IPv6-címek listáját) nem tart karban. Az állapotmentes DHCPv6-szerver kizárólag konfigurációs beállításokat kínál a kliensek számára, IPv6-címet nem.
Az állapotmentes DHCPv6 esetében az O jelzőbit értékét 1-re kell állítani, az M jelzőbit értéke pedig maradjon az alapértelmezés szerinti 0. Az O jelzőbit 1-es értéke jelzi a kliens számára, hogy további konfigurációs beállítások állnak rendelkezésre egy állapotmentes DHCPv6-szerveren.
Ahhoz, hogy egy forgalomirányító interfészén kiküldött RA-üzenetet úgy módosítsunk, hogy az állapotmentes DHCPv6-ot jelöljön, használjuk az alábbi parancsot:
Router(config-if)# ipv6 nd other-config-flag