A "külső" és "belső" kifejezéseket kombináljuk a "helyi" és "globális" kifejezésekkel, hogy egy adott címre utaljunk. Az ábrán az R2 forgalomirányítót lett a NAT-ra beállítva. Nyilvános címekből álló címkészlete van, amit hozzá lehet rendelni a belső állomásokhoz.
- Belső helyi cím - A forrás címe, ahogy az a belső hálózatról látható. Az ábrán a 192.168.10.10 IPv4-címet rendelték a PC1-hez. Ez a PC1 belső helyi címe.
- Belső globális cím - A forrás címe, ahogy az a külső hálózatról látszik. Az ábrán, amikor forgalom indul a PC1-ről a webszerver 209.165.201.1 címére, az R2 lefordítja a belső helyi címet egy belső globális címre. Ebben az esetben az R2 megváltoztatja az IPv4-forráscímet a 192.168.10.10-ről a 209.165.200.226-ra. A NAT terminológia szerint a 192.168.10.10 belső helyi címet lefordították a 209.165.200.226 belső globális címre.
- Külső globális cím - A rendeltetési hely címe, ahogy az a külső hálózatból látható. Ez egy globálisan irányítható IPv4-cím, amit egy állomáshoz rendeltek az interneten. A webszerver például a 209.165.201.1 IPv4-címen érhető el. A legtöbb esetben a külső helyi és a külső globális cím ugyanaz.
- Külső helyi cím - A cél címe, ahogy az a belső hálózatról látszik. Ebben a példában a PC1 forgalmat küld a webszerver 209.165.201.1 IPv4-címére. Bár ritka, de ez a cím lehet más is, mint a rendeltetési hely globálisan irányítható címe.
Az ábra azt mutatja, hogy egy belső PC-ről egy külső webszerverre küldött forgalom címzése hogyan történik a NAT-képes forgalomirányítón áthaladva. Azt is mutatja, hogy a visszatérő forgalom címzése és átfordítása miként történik.
MEGJEGYZÉS: a külső helyi cím használata kívül esik a kurzus keretein.