Ebben a példában a 192.168.10.10 privát címmel rendelkező PC1 kommunikálni akar egy külső webszerverrel, aminek publikus címe 209.165.201.1.
Kattintsunk a lejátszás gombra az animáció elindításához!
A PC1 elküld egy a webszervernek címzett csomagot. A csomagot az R1 továbbítja az R2-nek.
Amikor a csomag megérkezik az R2-höz, a hálózat NAT-képes forgalomirányítójához, az R2 kiolvassa a csomagból a cél IPv4-címét annak meghatározására, hogy a csomag megfelel-e a meghatározott kritériumoknak a fordításhoz.
Ebben az esetben a forrás IPv4-cím megfelel a feltételeknek, és lefordítódik a 192.168.10.10-ről (belső helyi cím) a 209.165.200.226-ra (belső globális cím). Az R2 hozzáadja ezt a helyi és globális címek közötti leképezést a címfordítási táblához.
Az R2 a lefordított forráscímmel küldi el a csomagot a cél felé.
A webszerver egy a PC1 belső globális címére (209.165.200.226) címzett csomaggal válaszol.
Az R2 a csomagot a 209.165.200.226 célcímmel kapja meg. A forgalomirányító ellenőrzi a címfordítási tábláját, és talál egy bejegyzést ehhez a leképezéshez. Az R2 ezeket az információkat felhasználva lefordítja a belső globális címet (209.165.200.226) a belső helyi címre (192.168.10.10), majd a csomagot továbbítja a PC1 felé.