A PAT (más néven NAT túlterhelés) azáltal tud takarékoskodni a belső globális címkészletből származó címekkel, hogy a forgalomirányító egyik belső globális címét használja sok belső helyi címhez. Más szóval, egyetlen nyilvános IPv4-címet fel lehet használni több száz, sőt több ezer belső privát IPv4-címhez. Az ilyen fordítási típus esetében a forgalomirányító elegendő információt tart karban a magasabb szintű protokollokról, például TCP- vagy UDP-portszámokat, hogy a belső globális címet visszafordíthassa a megfelelő belső helyi címre. Amikor több belső helyi címet képezünk le egy belső globális címre, a TCP- vagy UDP-portszámok tesznek különbséget az egyes belső helyi állomáscímek között.
MEGJEGYZÉS: Egy-egy külső IP-címre elméletileg legfeljebb 65536 belső cím fordítható le. A gyakorlatban az egy IP-címhez hozzárendelhető belső címek száma 4000 körül van.
A PAT kétféle módon állítható be, attól függően, hogy a szolgáltató miként osztotta ki az IPv4-címeket. Az első esetben az internetszolgáltató több nyilvános IPv4-címet oszt ki a szervezetnek, a másikban csak egy nyilvános IPv4-címet, amely a szervezet szolgáltatóhoz történő csatlakozásához szükséges.
A PAT konfigurálása nyilvános IP-címekből álló címkészlet esetében
Ha egy telephelynek több, mint egy nyilvános IPv4-címet osztottak ki, ezek a címek részei lehetnek a PAT által használt címkészletnek. Ez hasonló a dinamikus NAT-hoz, kivéve, hogy nincs elég nyilvános cím a belső és a külső címek egy-az-egyben történő leképezéséhez. A kisebb címkészlet nagyobb számú eszköz között oszlik meg.
Az 1. ábra bemutatja azokat a lépéseket, amelyekkel a PAT a címkészlet használatára állítható be. Az elsődleges különbség ezen konfiguráció és a dinamikus, egy-az-egyhez típusú NAT-konfiguráció között az overload kulcsszó használata. Az overload kulcsszóval engedélyezhető a PAT használata.
A 2. ábrán látható példakonfiguráció túlterheléses címfordítást hoz létre a NAT-POOL2 nevű címkészlethez. A NAT-POOL2 a 209.165.200.226-tól a 209.165.200.240-ig tartalmaz címeket. A 192.168.0.0/16 hálózatbeli állomások képezik a fordítás tárgyát. Az S0/0/0 interfészt belső, a S0/1/0 interfészt pedig külső interfészként azonosítjuk.
Használjuk a parancsszimulátort a 3. ábrán, hogy beállítsuk a PAT címkészlettel történő használatát az R2-n!