A VLAN-ok közti forgalomirányítás hagyományos megvalósítása több fizikai interfészt igényel a forgalomirányítón. A forgalomirányító a forgalomirányítást az egyes VLAN-okhoz kapcsolódó egyedi fizikai interfészei között végzi. Valamennyi interfésznek a hozzájuk kapcsolódó VLAN-nak megfeleő alhálózatba tartozó IP-címet kell kapnia. A fizikai interfészek IP-címeinek beállítását követően, az egyes VLAN-ok hálózati eszközei a forgalomirányítót a saját hálózatukhoz kapcsolódó fizikai interfészén keresztül érhetik el. Ebben a konfigurációban a hálózati eszközök a többi VLAN eszközeinek eléréséhez átjáróként használják a forgalomirányítót.
A forgalomirányítás során a forrásállomásnak el kell döntenie, hogy a célállomás egy a saját alhálózatán lévő helyi, vagy távoli állomás-e. A forrásállomás ezt az alhálózati maszk alapján, a forrás és cél IP-cím összevetésével döntheti el. Amennyiben a cél IP-cím ez alapján egy távoli hálózatban van, úgy a forrásállomásnak el kell döntenie, hogy a célállomás elérése érdekében merre továbbítsa a csomagot. A forrásállomás a helyi irányítótábla alapján dönti el, hogy merre továbbítsa az adatokat. Az eszközök az alapértelmezett átjárót használják 2. rétegbeli célként minden olyan forgalom esetében, mely elhagyja a helyi alhálózatot. Az alapértelmezett átjárót akkor használják az eszközök, ha nincs más út megadva a célhálózathoz. A forgalomirányító helyi alhálózati interfészének IP-címe az illető alhálózat eszközeinek alapértelmezett átjárója.
Ha egy forráseszköz úgy dönt, hogy a csomagnak át kell haladnia a forgalomirányító helyi VLAN-hoz kapcsolódó interfészén, akkor annak MAC-címének meghatározása érdekében egy ARP-kérést küld ki. Amikor a forgalomirányító ARP-válasza visszaérkezik a forráseszközhöz, az a válaszbeli MAC-címet felhasználva összeállíthatja a forgalomirányítónak címzett keretet és egyedi címzésű forgalomként küldi ki azt a hálózatra.
Mivel az Ethernet keret célcíme a forgalomirányító interfészének MAC-címe, a kapcsoló pontosan tudja, hogy mely interfészén kell az egyedi címzésű forgalmat a VLAN-ban a forgalomirányító felé továbbítania. Amikor a keret megérkezik a forgalomirányítóhoz, az eltávolítja a forrás és cél MAC-címeket, majd megvizsgálja a csomag cél IP-címét. A forgalomirányító összeveti a célcímet az irányítótáblájának bejegyzéseivel, hogy eldöntse, merre kell az adatokat továbbítani a végső céljuk elérésének érdekében. Amennyiben a forgalomirányító úgy találja, hogy a célhálózat közvetlenül kapcsolódik hozzá, ahogy ez általában a VLAN-ok közti forgalomirányítás esetén történik, akkor egy ARP-kérést küld ki a cél VLAN-hoz kapcsolódó fizikai interfészén. A cél eszköz válaszában a saját MAC-címét küldi el a forgalomirányítónak, melyet a forgalomirányító ezután célként használ a keret összeállításakor. A forgalomirányító ezután az egyedi címzésű forgalmat a kapcsolónak küldi, mely továbbítja azt a célállomáshoz kapcsolódó portján.
Kattintsunk az ábrán a lejátszás gombra, hogy a VLAN-ok közti forgalomirányítás hagyományos módját nyomon követhessük.
A VLAN-ok közti forgalomirányítás számos lépése ellenére, ha két különböző VLAN-hoz kapcsolódó eszköz kommunikál egymással, a teljes folyamat a másodperc töredéke alatt lezajlik.