A statikus forgalomirányítás előnyei a dinamikussal szemben:
- A statikus útvonalakat a forgalomirányítók nem hirdetik a hálózaton, így biztonságosabbak.
- A statikus útvonalak kevesebb sávszélességet használnak, mint a dinamikus forgalomirányító protokollok, valamint az útvonalak meghatározásához és hirdetéséhez nem igényelnek CPU kapacitást.
- Az adattovábbításhoz használt útvonal előre ismert.
A statikus forgalomirányítás hátrányai:
- A kezdeti konfiguráció és a karbantartás időigényes.
- A konfiguráció hibaérzékeny, különösen nagyobb hálózatok esetében.
- A megváltozott irányítási információk kezeléséhez a rendszergazda beavatkozására van szükség.
- A hálózatok növekedésével az útvonalak karbantartása nehézkessé válik.
- A megfelelő működéshez a teljes hálózat ismeretére szükség van.
Az ábrán a dinamikus és statikus forgalomirányítás tulajdonságainak összehasonlítása látható. Figyeljük meg, hogy ami az egyik módszer előnye, az a másiknak hátránya.
A statikus útvonalak olyan kisebb hálózatok esetén alkalmazhatók hatékonyan, amelyek egyetlen kijárattal rendelkeznek egy külső hálózat felé. Ezen felül nagyobb hálózatokban is biztonságosan alkalmazhatók fokozott biztonságot igénylő forgalom vagy összeköttetés esetén. Fontos megérteni azt, hogy a statikus és dinamikus forgalomirányítás alkalmazása nem zárja ki egymást. Sőt a legtöbb esetben a hálózatok egyszerre mindkettőt alkalmazzák. Ennek eredményeként egy forgalomirányító statikus és dinamikusan megtanult útvonalakat is ismerhet egy adott célhálózathoz. Mivel egy statikus útvonal adminisztratív távolsága (administrative distance, AD) 1, így elsőbbséget élvez minden dinamikusan megtanult útvonallal szemben.