Rögzített hosszúságú alhálózati maszkok (fixed-length subnet masking, FLSM) használatakor az egyes alhálózatokhoz rendelt címek száma megegyezik. Ha valamennyi alhálózat állomásszám igénye megegyezne, akkor az ilyen a rögzített méretű címtartományok használata lenne hatékony. Az esetek jelentős részében ez azonban nem teljesül.
MEGJEGYZÉS: A rögzített hosszúságú alhálózati maszkok (FLSM) használatát hagyományos alhálózatkialakításnak is nevezik.
Az 1. ábrán lévő topológiában a 192.168.20.0/24 hálózati címet kell hét alhálózatra bontani: a négy épület (A - D) helyi hálózata és a forgalomirányítók közötti három WAN kapcsolat is külön alhálózatot igényel.
A 2. ábrán látható, hogy a hagyományos alhálózatokra bontást alkalmazva a cím utolsó oktettjének állomásazonosító részéből 3 bitet kölcsönvéve alakítható ki a hét alhálózat. Például az állomás részen (Host Portion) belül az alhálózati rész (Subnet Portion) jelöli a kölcsönvett 3 bitet, így ebből 8 alhálózat jön létre. Míg az új állomás rész (New Host Portion) a fennmaradó 5 állomásbitet mutatja, ez alhálózatonként 30 használható IP-címet jelent. Ezzel a módszerrel létrehozhatók a kívánt alhálózatok és a legnagyobb LAN állomásszám igénye is teljesül.
Bár a hagyományos alhálózatkialakítási módszer teljesíti a legnagyobb LAN állomásszám igényét és kellő számú alhálózatra osztja a címtartományt, jelentős mennyiségű kihasználatlan címet eredményez.
Például a három WAN kapcsolat alhálózatain mindössze két-két címre van szükség. Mivel mindegyik alhálózat 30 címet tartalmaz, így ezen alhálózatok mindegyikén 28 kihasználatlan cím marad. Ahogy a 3. ábrán is látható, ez összesen 84 (3x28) kihasználatlan címet eredményez. Mindemellett csökkenti a jövőben kiosztható alhálózatok számát is. Ez a címpazarló alhálózat kiosztás jellemző az osztály alapú hálózatok hagyományos alhálózatokra bontására.
Ebben a helyzetben a hagyományos alhálózatkialakítási módszer nem túl hatékony és pazarló. Valójában ez a példa jól mutatja, hogyan lehetne az alhálózatok további alhálózatokra bontásával javítani a címek kihasználtságán. Az alhálózatok további alhálózatokra bontása, vagy más néven a változó hosszúságú alhálózati maszk (Variable Length Subnet Mask, VLSM) alkalmazása elkerülhetővé teszi a címveszteséget.