Ebben a fejezetben megtanultuk az IPv4 és IPv6 statikus útvonalak alkalmazását távoli hálózatok elérésére. A távoli hálózatok olyan hálózatok, amelyeket csak úgy érhetünk el, hogy a csomagot egy másik forgalomirányítónak küldjük tovább. Bár a statikus útvonalak könnyen konfigurálhatók, nagy hálózatokban ez a fajta kézzel történő beállítás meglehetősen körülményes lehet. Statikus útvonalakat abban az esetben is használunk, ha dinamikus irányító protokoll is működik a hálózatban.
A statikus útvonalak egy következő ugrás IP-cím megadásával hozhatók létre, ez a cím rendszerint a következő ugrás forgalomirányító IP-címét jelenti. A következő ugrás IP-cím alkalmazásakor a címhez egy kimenő interfészt is rendelni kell az irányítótáblából. Pont-pont soros összeköttetéseken a statikus útvonalat általában hatékonyabb egy kimenő interfésszel megadni. Többes hozzáférésű, mint például az Ethernet hálózatokon egy következő ugrás IP-címe és egy kimenő interfész is megadható a statikus útvonalhoz.
A statikus útvonalak alapértelmezett adminisztratív távolsága 1. Ez az adminisztratív távolság érték érvényes a következő ugrás címmel és a kimenő interfésszel megadott statikus útvonalakra is.
Egy statikus útvonal csak abban az esetben kerül be az irányítótáblába, ha a következő ugrás IP-címéhez hozzárendelhető egy kimenő interfész. Akár következő ugrás IP-címmel, akár kimenő interfésszel megadott statikus útvonal addig nem kerül bele az irányítótáblába, amíg az nem tartalmazza csomag kiküldéséhez szükséges kimenő interfészt.
CIDR használatával számos statikus útvonal egyetlen útvonallá vonható össze. Ez kevesebb irányítótábla bejegyzést és gyorsabb keresést eredményez. A CIDR az IPv4-címtartomány hatékonyabb kihasználását teszi lehetővé.
VLSM-et használó alhálózatok kialakítása a bitek kölcsönvételét illetően nagyon hasonló a hagyományos alhálózatok kialakításához. VLSM esetén a hálózatot először alhálózatokra osztjuk, majd az alhálózatokat újból alhálózatokra bontjuk. Ezt a folyamatot a változó méretű alhálózatok kialakításának érdekében többször is megismételhetjük.
A végső összevont útvonal egy 0.0.0.0 hálózati címmel és 0.0.0.0 alapértelmezett IPv4-maszkkal vagy ::/0 IPv6 előtaggal/előtaghosszal konfigurált alapértelmezett út. Ha nincs jobb egyezés az irányítótáblában, akkor a forgalomirányító az alapértelmezett útvonalat használja a csomagok továbbításához.
Egy lebegő statikus útvonal az alapértelmezett távolság megváltoztatásával egy elsődleges kapcsolat tartalékaként szolgálhat.