A mindennapi életünkben tanulásra, játékra és munkára használt adathálózatok a kisebb helyi hálózatoktól egészen a nagyméretű globális hálózatokig terjednek. Az otthoni felhasználók egy forgalomirányítóval és két vagy több számítógéppel rendelkezhetnek. A munkahelyi szervezetek számos forgalomirányítóval és kapcsolóval szolgálhatják ki számítógépek százainak esetleg ezreinek kommunikációs igényeit.
A forgalomirányítók a csomagok továbbítását az irányítótáblában található információk felhasználásával végzik. A távoli hálózatokhoz vezető útvonalak megismerésének kétféle módja van: statikus és dinamikus.
Egy nagyméretű hálózatban a számos hálózatot és alhálózatot összekötő statikus útvonalak beállítása és karbantartása jelentős adminisztrációs és működtetési nehézséggel jár. Ez a többletterelés különösen a hálózatban bekövetkezett változások esetén áll fenn, például egy kapcsolat kiesésekor vagy új alhálózat létrehozásakor. A dinamikus forgalomirányító protokollok használata megkönnyíti a beállítási és karbantartási feladatok elvégzését és lehető teszi a hálózat skálázhatóságát.
Ez a fejezet a dinamikus forgalomirányító protokollokat mutatja be. Ismerteti a dinamikus protokollok használatának előnyeit, a protokollok különböző csoportosítási lehetőségeit, és a protokollok által a legjobb hálózati útvonal meghatározásához használt mértékeket. A fejezet további témái között szerepel még a dinamikus forgalomirányító protokollok jellemezőinek és az egyes protokollok közötti különbségeknek a bemutatása is. A hálózati szakembereknek ismerniük kell a különböző irányító protokollokat annak érdekében, hogy megalapozott döntést tudjanak hozni a statikus vagy dinamikus forgalomirányítás használatáról. Ezen felül képesnek kell lenniük egy adott hálózati környezetnek leginkább megfelelő dinamikus irányító protokoll kiválasztására.