A dinamikus irányító protokollok a statikus útvonalak megadásának és karbantartásának időigényes és fárasztó munkájában segítik a hálózati rendszergazdát.
Képzeljük el, hogy az 1. ábrán látható 7 forgalomirányító statikus forgalomirányítási beállításait kellene karbantartanunk.
Mi lenne, ha a vállalat a 2. ábrán látható módon megnőne és most már négy régióval és 28 forgalomirányítóval rendelkezne? Mi történne egy kapcsolat leállása esetén? Hogyan biztosítanánk, hogy redundáns útvonalak álljanak rendelkezésre?
Az olyan nagyméretű hálózatokban, mint amilyen az ábrán is látható a dinamikus forgalomirányítás a legjobb választás.