Minden irányító protokoll ugyanazt a működési mintát követi. Ennek bemutatása érdekében vizsgáljuk meg a következő esetet, amelyben mindhárom forgalomirányítón RIPv2 fut.
A forgalomirányító bekapcsolásakor az eszköz még semmit sem tud a hálózati topológiáról. Még azzal sincs tisztában, hogy a kapcsolatai másik végéhez eszközök csatlakoznak. Csak azzal az információval rendelkezik, amely az NVRAM-ban tárolt konfigurációs fájljában van elmentve. A forgalomirányító a sikeres elindulást követően alkalmazza a mentett konfigurációt. Ha az IP-címzés beállításai megfelelőek, a forgalomirányító először a saját közvetlenül csatlakozó hálózatait fedezi fel.
Kattintsunk az ábrán a Lejátszás gombra az animáció megtekintéséhez, amelyben a forgalomirányítók közvetlenül csatlakozó hálózatainak kezdeti felfedezése látható.
Figyeljük meg, hogy a forgalomirányítók a betöltési folyamat elvégzése után miként fedezik fel a közvetlenül csatlakozó hálózatokat és alhálózati maszkokat. Ezek az információk az alábbiak szerint kerül az irányítótábláikba:
- R1 hozzáadja az irányítótáblájához a FastEthernet 0/0 interfészen keresztül elérhető 10.1.0.0 hálózatot és a Serial 0/0/0 interfészen keresztül elérhető 10.2.0.0 hálózatot.
- R2 hozzáadja az irányítótáblájához a Serial 0/0/0 interfészen keresztül elérhető 10.2.0.0 hálózatot és a Serial 0/0/1 interfészen keresztül elérhető 10.3.0.0 hálózatot.
- R3 hozzáadja az irányítótáblájához a Serial 0/0/1 interfészen keresztül elérhető 10.3.0.0 hálózatot és a FastEthernet 0/0 interfészen keresztül elérhető 10.4.0.0 hálózatot.
A forgalomirányítók ezekkel a kezdeti információkkal folytatják a további útvonalak keresését az irányítótábláik számára.