A legnagyobb különbség az osztály alapú és az osztály nélküli irányító protokollok között, hogy míg az osztály alapú protokollok nem küldik el az alhálózati maszkra vonatkozó információkat az útvonal frissítéseikben, addig az osztály nélküli protokollok útvonal frissítései tartalmazzák az alhálózati maszkra vonatkozó információkat.
A két hagyományos, IPv4-re kifejlesztett irányító protokoll a RIPv1 és az IGRP. Akkor fejlesztették ki őket, amikor a hálózati címek kiosztása még osztályokon alapult (például A, B, vagy C osztály). Abban az időben az irányító protokollok frissítéseiben nem kellett az alhálózati maszknak szerepelnie, mivel az meghatározható volt a hálózati cím első oktettje alapján.
MEGJEGYZÉS: Csak a RIPv1 és az IGRP osztály alapú. Minden más IPv4 és IPv6 protokoll osztály nélküli. Az osztály alapú címzés sosem volt része az IPv6-nak.
Az a tény, hogy a RIPv1 és az IGRP frissítések nem tartalmaznak alhálózati maszkra vonatkozó információkat azt jelenti, hogy ezek a protokollok nem képesek kezelni a változó hosszúságú alhálózati maszkokat (Variable-Length Subnet Mask, VLSM), és az osztály nélküli, körzetek közötti forgalomirányítást (Classless Interdomain Routing, CIDR).
Az osztály alapú irányító protokollok a nem folytonos hálózatokban is okozhatnak problémákat. Nem folytonos hálózatról akkor beszélünk, amikor ugyanabból az osztály alapú hálózati címből származó alhálózatok el vannak választva egymástól egy másik osztály alapú hálózati címmel.
Az osztály alapú forgalomirányítás hiányosságainak szemléltetése az 1. ábrán látható. Figyeljük meg, hogy R1 és R3 hálózatai (172.16.1.0/24 és 172.16.2.0/24) egyaránt ugyanannak a B osztályú hálózatnak (172.16.0.0/16) az alhálózatai. Ezek különböző osztály alapú hálózati címekkel (192.168.1.0/30 és 192.168.2.0/30) vannak elválasztva egymástól.
Amikor R1 RIPv1 frissítést továbbít R2-nek, az nem tartalmaz információkat az alhálózati maszkról, hanem egyszerűen a B osztályú 172.16.0.0 hálózati címet továbbítja.
R2 fogadja és feldolgozza a frissítést. Ezt követően létrehozza és hozzáadja a B osztályú 172.16.0.0/16 hálózatról a bejegyzést az irányítótáblához. (lásd 2. ábra)
A 3. ábra mutatja, hogy R3 R2-nek küldött frissítései sem tartalmaznak alhálózati maszk információkat, és emiatt csak az osztály alapú 172.16.0.0 hálózati címet továbbítja.
A 4. ábrán látható, hogy R2 fogadja és feldolgozza a frissítést, majd hozzáad az irányítótáblájához egy újabb bejegyzést az osztály alapú 172.16.0.0/16 hálózati címről . Ha két egyforma mértékű bejegyzés található az irányítótáblában, a forgalomirányító egyenlő arányban elosztja a terhelést a két kapcsolat között. Ez az úgynevezett terheléselosztás (load balancing).
Az 5. ábrán ennek a nem folytonos hálózatokra gyakorolt negatív hatása látható. Figyeljük meg a ping és a traceroute parancsok kiszámíthatatlan viselkedését.