Tanulmányozzuk az 1. ábrát! Látható, hogy mivel R1 egyetlen szolgáltatóhoz kapcsolódik, így az internet eléréséhez mindössze egy alapértelmezett statikus útvonalra van szüksége a Serial 0/0/1 interfészen kifelé.
Az R2 és R3 forgalomirányítókon is hasonló alapértelmezett útvonalakat kellene beállítani. Mindez azonban sokkal jobban kezelhető akkor, ha az útvonalat csak egyszer adjuk meg az R1 határ forgalomirányítón, és R1 tovább hirdeti azt a többi forgalomirányítónak a RIP segítségével. Annak érdekében, hogy az internet kapcsolat biztosítva legyen a RIP irányítási tartomány összes hálózatában, a RIP irányító protokollt futtató többi forgalomirányító számára is hirdetni kell az alapértelmezett statikus útvonalat.
Az alapértelmezett útvonal hirdetéséhez a határ forgalomirányítón a következőket kell elvégezni:
- Egy alapértelmezett statikus útvonal létrehozása az ip route 0.0.0.0 0.0.0.0 kimenő-interfész következő-ugrás-IP paranccsal.
- A default-information originate forgalomirányító-konfigurációs parancs kiadása. Ez arra utasítja az R1 forgalomirányítót, hogy terjessze az alapértelmezett információkat úgy, hogy a RIP frissítésekben az alapértelmezett útvonalat is hirdeti.
A 2. ábra példájában az látható, hogy egy teljesen meghatározott alapértelmezett statikus útvonal van beállítva a szolgáltató felé, és ezt az útvonalat a RIP hirdeti tovább. Figyeljük meg, hogy R1 irányítótáblájában a végső átjáró (Gateway of Last Resot) és az alapértelmezett útvonal is megjelenik.
A 3. ábrán található parancsszimulátorban vizsgáljuk meg, hogy az R2 és R3 forgalomirányítókra megérkeztek-e az alapértelmezett útvonal hirdetmények!