Az OSPF aktuális IPv4 verziója az eredetileg az RFC 1247-ben bemutatott, majd John Moy által az RFC 2328 -ben frissített OSPFv2. Az IPv6-ra tervezett OSPFv3-at 1999-ben mutatták be az RFC 2740-ben.
Az OSPF egy osztály nélküli, kapcsolatállapot alapú forgalomirányítási protokoll, amelynek az adminisztratív távolsága 110 és a forgalomirányítási táblában az irány forrásaként az O jelöli.
Az OSPF-et a router ospf folyamat_azonosito globális konfigurációs módbeli paranccsal lehet engedélyezni. A folyamat_azonosito értéknek csak helyben van jelentősége, nem kell megegyeznie a szomszédsági viszonyban lévő OSPF forgalomirányítókon.
A kissé eltérő szintaxis ellenére a network parancs hatása az OSPF esetében is megegyezik az IGP forgalomirányítási protokolloknál megismerttel. A helyettesítő maszk (wildcard-mask) értéke az alhálózati maszk inverze és a terulet_azonosito értékének 0-nak kell lennie.
Alapértelmezés szerint az OSPF Hello üzeneteket 10 másodpercenként küldik többes hozzáférésű és pont-pont szegmenseken és 30 másodpercenként NBMA szegmenseken (Frame Relay, X.25, ATM) annak érdekében, hogy szomszédsági viszonyokat alakítsanak ki. A "halott" (Dead) időintervallum pedig alapértelmezés szerint a Hello időtartam négyszerese.
Annak érdekében, hogy a forgalomirányítók között szomszédsági viszony alakulhasson ki, a Hello és Dead időtartamaiknak, a hálózat típusának és az alhálózati maszkjaiknak meg kell egyezniük. Az OSPF szomszédsági viszonyok a show ip ospf neighbors paranccsal ellenőrizhetők.
Az OSPF DR-t választ a többes hozzáférésű hálózaton küldött és kapott LSA-k összegyűjtése és szétosztása érdekében. A BDR-t azért választják, hogy a DR hibája esetén át tudja venni annak feladatát. Az összes többi forgalomirányító DROTHER lesz. Az LSA-kat valamennyi forgalomirányító a DR-nek küldi, mely a többes hozzáférésű hálózaton ezután elárasztással terjeszti az LSA-kat az összes többi forgalomirányító felé.
A show ip protocols paranccsal ellenőrizhetjük a főbb OSPF konfigurációs adatokat, beleértve az OSPF folyamatazonosítót, a forgalomirányító azonosítóját és a forgalomirányító által hirdetett hálózatokat.
Az OSPFv3-at az interfészeknél és nem a forgalomirányító konfigurációs módban kell engedélyezni. Az OSPFv3-hoz be kell állítani a link-lokális címeket. Az OSPFv3-hoz engedélyezni kell az IPv6 unicast forgalomirányítást. Be kell állítani a 32 bites forgalomirányító azonosítót mielőtt bármelyik interfészen az OSPFv3-at engedélyezhetnénk.