Az ACL elnevezése megkönnyíti funkciójának értelmezését. Például, egy FTP tiltására konfigurált ACL neve lehet NO_FTP. A névvel azonosított ACL konfigurációs módja és parancsszintaxisa kis mértékben eltérő a számozott ACL-hez képest.
Az 1. ábra a nevesített normál ACL létrehozásának lépéseit mutatja.
1. lépés Használjuk az ip access-list parancsot globális konfigurációs módban a nevesített hozzáférési lista létrehozására. Az ACL neve alfanumerikus karakterekből áll, nagybetű érzékeny, és egyedinek kell lennie. Az ip access-list standard név parancs szolgál a nevesített normál ACL, míg az ip access-list extended név a kiterjesztett hozzáférési lista létrehozására. A parancs végrehajtása után a forgalomirányító nevesített normál hozzáférési lista módba kerül, ahogy ezt a prompt is jelzi.
MEGJEGYZÉS: A számozott ACL-ek globális konfigurációs parancsa az access-list , míg a nevesített IPv4 ACL-eké az ip access-list .
2. lépés A nevesített ACL konfigurációs módban a permit vagy a deny utasításokat használjuk a csomagok továbbítását engedélyező vagy tiltó feltételek meghatározásához.
3. lépés Alkalmazzuk az ACL-t egy interfészen az ip access-group parancs használatával. Adjuk meg, hogy az ACL az interfészre beérkező (in) vagy az onnan távozó (out) csomagokra vonatkozzon.
A 2. ábrán egy nevesített normál ACL létrehozása látható az R1 G0/0 interfészén, amely tiltja a 192.168.11.10 állomást a 192.168.10.0 hálózat elérésében. Az ACL neve NO_ACCESS.
A hozzáférési lista nevének nagybetűvel írása nem kötelező, de szembeötlővé teszi a konfiguráció listázásakor. Továbbá megelőzi az olyan véletlen eseteket, amikor két különböző ACL-t hoznánk létre azonos névvel, csupán a nagybetűs írásmódban való eltéréssel.