Tartalomjegyzék

Fejezet 7: Dinamikus forgalomirányítás

• 7.0 Dinamikus forgalomirányítás
  • 7.0.1 Bevezetés
    • 7.0.1.1 Bevezetés
    • 7.0.1.2 Mekkora a költség?
• 7.1 Dinamikus forgalomirányító protokollok
  • 7.1.1 Dinamikus forgalomirányító protokollok működése
    • 7.1.1.1 Dinamikus forgalomirányító protokollok fejlődése
    • 7.1.1.2 A dinamikus forgalomirányító protokollok célja
    • 7.1.1.3 A dinamikus forgalomirányító protokollok szerepe
    • 7.1.1.4 Feladat - Forgalomirányító protokoll összetevőinek azonosítása
  • 7.1.2 Dinamikus és statikus forgalomirányítás
    • 7.1.2.1 Statikus forgalomirányítás használata
    • 7.1.2.2 Statikus forgalomirányítás értékelése
    • 7.1.2.3 Dinamikus forgalomirányító protokollok használata
    • 7.1.2.4 Dinamikus forgalomirányítás értékelése
    • 7.1.2.5 Feladat - A statikus és dinamikus forgalomirányítás összehasonlítása
  • 7.1.3 Az irányító protokollok működésének alapjai
    • 7.1.3.1 Dinamikus forgalomirányító protokollok működése
    • 7.1.3.2 Hidegindítás
    • 7.1.3.3 Hálózat felderítése
    • 7.1.3.4 Irányítási információk cseréje
    • 7.1.3.5 Konvergencia elérése
    • 7.1.3.6 Packet Tracer - Konvergencia vizsgálata
  • 7.1.4 Irányító protokollok típusai
    • 7.1.4.1 Irányító protokollok osztályozása
    • 7.1.4.2 Külső (IGP) és belső (EGP) irányító protokollok
    • 7.1.4.3 Távolságvektor alapú forgalomirányító protokollok
    • 7.1.4.4 Kapcsolatállapot alapú forgalomirányító protokollok
    • 7.1.4.5 Osztály alapú irányító protokollok
    • 7.1.4.6 Osztály nélküli forgalomirányító protokollok
    • 7.1.4.7 Az irányító protokollok jellemzői
    • 7.1.4.8 Irányító protokollok által használt mértékek
    • 7.1.4.9 Feladat - Dinamikus forgalomirányító protokollok csoportosítása
    • 7.1.4.10 Feladat - Irányító protokollok összehasonlítása
    • 7.1.4.11 Feladat - Mértékek párosítása protokollokhoz
• 7.2 Távolságvektor alapú dinamikus forgalomirányítás
  • 7.2.1 Távolságvektor alapú irányító protokollok működése
    • 7.2.1.1 Távolságvektor alapú technológiák
    • 7.2.1.2 Távolságvektor alapú algoritmus
    • 7.2.1.3 Feladat - A távolságvektor alapú forgalomirányítás szakkifejezéseinek azonosítása
  • 7.2.2 Távolságvektor alapú forgalomirányító protokollok típusai
    • 7.2.2.1 Forgalomirányítási információs protokoll (Routing Information Protocol, RIP)
    • 7.2.2.2 Továbbfejlesztett belső átjáró irányító protokoll (Enhanced Interior Gateway Routing Protocol, EIGRP)
    • 7.2.2.3 Feladat - A RIP és az EIGRP összehasonlítása
    • 7.2.2.4 Packet Tracer - A RIP és az EIGRP útvonalválasztásának összehasonlítása
• 7.3 RIP és RIPng forgalomirányítás
  • 7.3.1 A RIP protokoll konfigurálása
    • 7.3.1.1 A RIP konfigurációs módja
    • 7.3.1.2 Hálózatok hirdetése
    • 7.3.1.3 A RIP alapértelmezett beállításainak vizsgálata
    • 7.3.1.4 A RIPv2 engedélyezése
    • 7.3.1.5 Az automatikus útvonal-összevonás letiltása
    • 7.3.1.6 Passzív interfészek konfigurálása
    • 7.3.1.7 Alapértelmezett útvonal hirdetése
    • 7.3.1.8 Packet Tracer - A RIPv2 konfigurálása
  • 7.3.2 A RIPng protokoll konfigurálása
    • 7.3.2.1 IPv6-hálózatok hirdetése
    • 7.3.2.2 RIPng beállítások vizsgálata
    • 7.3.2.3 Packet Tracer - A RIPng konfigurálása
    • 7.3.2.4 Laborgyakorlat - A RIPv2 konfigurálása
• 7.4 Kapcsolatállapot alapú dinamikus forgalomirányítás
  • 7.4.1 Kapcsolatállapot alapú irányító protokollok működése
    • 7.4.1.1 Legrövidebb út protokollok
    • 7.4.1.2 Dijkstra-algoritmus
    • 7.4.1.3 SPF példa
  • 7.4.2 Kapcsolatállapot-frissítések
    • 7.4.2.1 A kapcsolatállapot alapú forgalomirányítás folyamata
    • 7.4.2.2 Kapcsolat és kapcsolatállapot
    • 7.4.2.3 Mondd Hello!
    • 7.4.2.4 A kapcsolatállapot-csomag összeállítása
    • 7.4.2.5 Az LSP-k elárasztása
    • 7.4.2.6 A kapcsolatállapot-adatbázis felépítése
    • 7.4.2.7 Az SPF-fa felépítése
    • 7.4.2.8 OSPF-útvonalak hozzáadása az irányítótáblához
    • 7.4.2.9 Feladat - A kapcsolatállapot-adatbázis és az SPF-fa felépítése
  • 7.4.3 Miért használjunk kapcsolatállapot alapú forgalomirányító protokollokat?
    • 7.4.3.1 Miért használjunk kapcsolatállapot alapú protokollokat?
    • 7.4.3.2 A kapcsolatállapot alapú protokollok hátrányai
    • 7.4.3.3 Kapcsolatállapot alapú protokollok
• 7.5 Az irányítótábla
  • 7.5.1 Az IPv4-útvonalbejegyzés részei
    • 7.5.1.1 Az irányítótábla bejegyzései
    • 7.5.1.2 Közvetlenül csatlakozó hálózatok irányítótábla bejegyzései
    • 7.5.1.3 Távoli hálózatok irányítótábla bejegyzései
    • 7.5.1.4 Feladat - Egy IPv4 irányítótábla bejegyzés részeinek azonosítása
  • 7.5.2 Dinamikusan megtanult IPv4-útvonalak
    • 7.5.2.1 Az irányítótábla szakkifejezései
    • 7.5.2.2 Teljes útvonal
    • 7.5.2.3 1. szintű útvonal
    • 7.5.2.4 1. szintű szülő útvonal
    • 7.5.2.5 2. szintű gyerek útvonal
    • 7.5.2.6 Feladat - Szülő és gyerek IPv4-útvonalak azonosítása
  • 7.5.3 IPv4-útvonalak keresési folyamata
    • 7.5.3.1 Útvonalak keresési folyamata
    • 7.5.3.2 Legjobb útvonal = Leghosszabb egyezés
    • 7.5.3.3 Feladat - A leghosszabb egyezést mutató útvonal meghatározása
  • 7.5.4 IPv6-irányítótábla elemzése
    • 7.5.4.1 IPv6-irányítótábla bejegyzései
    • 7.5.4.2 Közvetlenül csatlakozó hálózatok irányítótábla bejegyzései
    • 7.5.4.3 Távoli IPv6-hálózatok irányítótábla bejegyzései
    • 7.5.4.4 Feladat - Egy IPv6-irányítótábla bejegyzés részeinek azonosítása
• 7.6 Összegzés
  • 7.6.1 Összegzés
    • 7.6.1.1 IPv6 - Részletek, részletek ...
    • 7.6.1.2 Összegzés

Előző Következő Átkapcsolás

Please log into netacad.com before accessing this course.